Szuperanyák márpedig nincsenek. Karácsonykor sem

December 9, 2017

 Illusztráció: Arun Kuchibhlota/Unsplash

 

Legyen makulátlanul tiszta a lakás, álljon a nappaliban a világ leggyönyörűbb karácsonyfája, kint világítsanak az ünnepi fények, miközben a család az ötfogásos vacsorát eszi. És persze legyen mindenki boldog, kivéve téged, aki már egy hónapja alig áll a lábán ezért az egyetlen napért. De mi lenne, ha idén nem hajtanád túl magad, és te is élveznéd a karácsonyt? Győri Ildikó, pszichológus szakértőnk elmondja, hogyan kezdj neki.

 

Szuperanya nem létezik

 

A szuperanyuságot nemcsak a televízió és a nyomtatott sajtó üzenetei, tökéletesen dekorált lakásai, már-már beszélni tudó tortái és süteményei nehezítik, hanem a közösségi média hozzánk elérő publikációi is. Az Instagram, vagy Pinterest képei láttán méltán száll inunkba a bátorságunk. Még el sem kezdődött a december, de máris lúzernek érezzük magunkat – és ez az érzés csak fokozódik akkor, ha a munkánk is ebben az időszakban a legnehezebb, és főnökünk is év végén várja a legtöbb túlórát tőlünk. Egyszóval: ne higgy el mindent, amit ott látsz, mert a való életben ilyen tökéletesség nem létezik.

 

Tervezz előre

 

Tervezzük meg a dekorációt, ha lehet, vásároljuk meg még szeptemberben, vagy a legjobb, ha gondosan elcsomagoljuk az előző évben és csak le kell porolnunk. Ugyanez igaz az ételre is. Magyarországon általános tapasztalatom, hogy mindenki külön főz, és így kétszer, háromszor több adag készül mindenből, mint amennyit meg tudunk enni. Egyeztessünk a családdal, hogy mi sütünk idén, és akkor mindenhová a mi mézeskalácsunk érkezik, a halászlé a nagypapa dolga, a pulyka a nagynénié. Így mindenkinek csak egyfélével kell készülnie. És ami a legfontosabb: tervezzünk bele pihenést a napunkba. Pihenés nélkül nem megy semmi. Ha ezt nem tesszük meg, azon kaphatjuk magunkat, hogy a karácsonyi szünet 3 napja inkább egy maratoni váltófutásra hasonlít, mintsem egy meghitt ünnepre.

 

Vond be a gyerekeket

 

A gyerekek, ha már nagyobbak, szívesen bekapcsolódnak az ünnep megtervezésébe, a díszek, csomagolások elkészítésébe. A kicsiket értelemszerűen ebbe a folyamatba még nem tudjuk bevonni, de mézeskalács sütésében nagy hasznukat vehetjük. (Itt találsz is egy remek receptet.) A formák kivágásában már gyakorlottak, hiszen a gyurmázás során naponta gyakorolnak. Nagyon fontos, hogy ne javítsuk ki, amit készítettek. Ne csináljunk mellé „normális”, általunk „szépnek” mondott darabokat. Ha így teszünk, az önértékelésüket, önbizalmukat értékeljük le.

 

Kérj segítséget

 

Ha nem tudunk időt szakítani az adventi készülődésre, érdemes segítséget kérni: az osztálytársak szüleit megkérni, hogy a mi fiunkat is vigyék el korcsolyázni, vagy a nagypapát megkérni, hogy üljön fel a gyerekkel a karácsonyi fényben úszó villamosra. Elengedhetjük a nagynénivel, vagy a barátnőnkkel is a karácsonyi vásárba egy gyerekpuncsot meginni. Mindenre lehet időt szakítani – maximum nem mindenhol mi leszünk vele. Gyorsan el lehet készíteni egy adventi kalendáriumot is, ha nem akarunk 24 csokit, írhatunk egyes napokra szép idézeteket, tehetünk az adott naphoz mosolygós fejű matricákat is. Fillérekből megvan, mégis óriási élmény.

 

Ne legyenek elvárásaid

 

Manapság minden családnál más a szokás, és az, hogy „időben” készen kell lenni a fával, csak a szülők fejében lévő elvárás. A gyereknek teljesen mindegy, melyik nap kapja meg az ajándékot, a lényeg, hogy ott legyen valamikor. Lényeg, hogy legyen fa – ha dióval díszítjük, vagy papír gömbbel, esetleg pattogatott kukorica lánccal, neki az is jó. Azt, hogy mit jelent az „időben”, mi döntjük el. Ha mérgesen akarjuk tölteni az ünnepeket, tegyük tegnapra a határidőt, ha jó, tegyük holnapra. A választás a miénk. Előbbi esetben a saját ünnepünket már biztosan tönkretettük, a másodikban még van esély a hangulatos együttlétre.

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload