Amire senki nem gondol: mi lesz a gyermekemmel, ha meghalok?

September 5, 2017

 

Időről időre minden szülőben fölmerül a kérdés, mi lesz a gyerekeivel, ha vele netalán történne valami? Árvaházba kerülnek? Vagy távoli rokonok jó szándékán múlik majd a sorsuk? Szakértőnk, Dr. Makó Klaudia segít eligazodni a jogi kérdések útvesztőjében még akkor is, ha reméljük, hogy ezekre a válaszokra soha nem lesz szükségünk.

 

 Illusztráció: Aaron Burden/Unsplash

 

Amikor néha eszünkbe jut, mi lesz a gyerekeinkkel halálunk után, a legtöbben azonnal el is hessegetjük az ilyen felvetéseket, mondván jobb nem is gondolni az ilyesmire. Holott a halálunkkal foglalkozni, szeretteink, vagyonunk sorsát halálunk esetére rendezni nemcsak a hollywoodi sztárok kiváltsága – egyedülálló szülőként pedig még fontosabb lenne, hogy akkor gondoljunk a nehéz időkre, amikor még egészségesek vagyunk, vagy még életben vagyunk, utána ugyanis lehetetlen.

 

Maga a jog is segítséget nyújt ehhez, több jogintézménnyel. A végrendeletről például bizonyára mindenki hallott már, ez az okirat, amelyben halálunk esetére rendelkezünk vagyonunk sorsáról. A végrendeletet – hacsak nem vagyunk ebben akadályozva – írásba kell foglalni és két tanú aláírása is szükséges az érvényességéhez.

 

Az egyedülálló szülők emellett, amennyiben a szülői felügyeleti jogaikat kizárólagosan gyakorolják, kizárólagosan jogosultak arra is, hogy gyermekük részére gyámot rendeljenek. Ez azt jelenti, hogy jogunk van megnevezni, ki az a személy, akit halálunk, betegségünk esetére gyámnak szeretnénk. Sőt, jogunk van bizonyos személyeket kizárni ebből a lehetőségből, különösen például azokat, akik a gyermekkel, vagy akár velünk szemben veszélyeztető, bántalmazó magatartást tanúsítottak.

 

A gyámrendelést is elvégezhetjük a legegyszerűbb formában, akár egy két tanú aláírásával ellátott, egyszerű, kézzel írott okiratban. Fontos, hogy az iraton a tanúk lakcíme is szerepeljen (a közhiedelemmel ellentétben személyi igazolvány szám nem szükséges). Ugyanakkor tudnunk kell, hogy végrendelkezni és gyámot rendelni is csak egészségesen, tiszta tudattal tudunk érvényesen, ezért az ilyen ügyekre késő akkor gondolni, amikor már megtörtént a baj.

 

Nemcsak halálesetekre nyújt a jog segítséget, a Polgári Törvénykönyvben ugyanis új szabály az úgynevezett családba fogadás intézménye, ami a szülő betegsége, vagy más nehéz helyzete esetén vehető igénybe. A családba fogadás azt jelenti, hogy szülőként kérelmezzük a gyámhivatalnál, hogy ideiglenesen másik család nevelje a gyermekünket, ezt a családot – vagy akár egy személyt – pedig mi magunk választjuk ki.

 

A gyámhivatal itt is a gyermek érdekeinek elsődlegessége alapján dönt, így a kérelmünknél is ezt kell figyelembe venni. A családba fogadás tehát ideiglenes és abban különbözik más, gyermeket a szülőtől elválasztó jogintézménynél, hogy itt nem áll fenn a gyermek veszélyeztetettsége, hanem a szülő kérésére történik a kiemelés. A családba fogadás tehát mindig ideiglenes és meg kell azt szüntetni, ha a szülő kéri.

 

A családba fogadás ideje alatt a szülői felügyeleti jog szünetel, a gyermek gyámság alatt áll. A szülőnek azonban ilyenkor is kötelessége, hogy kapcsolatot tartson gyermekével és tartásdíjat is fizetnie kell.

 

A családba fogadás segítséget nyújt ahhoz, hogy a nehéz élethelyzetekkel ne hatósági beavatkozással, hanem általunk választott családi, baráti segítséggel birkózzunk meg. A gyámrendeléssel pedig kizárhatjuk, hogy halálunk, vagy tartós, súlyos betegségünk esetén helyettünk más döntsön arról, kihez kerül a gyermekünk.

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload