A tartásdíj hónapja: tények és tévhitek a tartásdíjról

October 2, 2017

Az Egyszülős Központ kutatásaiból az derült ki, hogy az egyedülálló szülők második legnagyobb gondja a megélhetési problémák, melyek szoros összefüggésben vannak a tartásdíjhoz való rendszeres hozzájutás bizonytalanságaival. A központ munkáját segítő ügyvédek és számos érintett tapasztalatai alapján összeállítottuk, hogy milyen tévhitek övezik ezt a kérdést. Magazinunkban pedig egész októberben sok, a tartásdíjjal kapcsolatos cikket olvashatnak olvasóink. 

 

 Illusztráció: Volkan Olmez/Unsplash

 

1. Tévhit, hogy a gyerektartási igény hat hónap után elévül.

 

Tény:  A tartási igény hat hónapra visszamenőleg érvényesíthető,  viszont a tartási igény elévülése három év. Ez azt jelenti, hogy három évnél régebbi tartásdíj követelést nem lehet bírósági úton érvényesíteni. Ez a szabály akkor érvényes, ha a gyermeket nevelő szülő igazolhatóan, alapos ok miatt késlekedett a gyermektartásdíj érvényesítésével.

 

Ptk. 4:208. § (3): Tartási követelést hat hónapnál régebbi időre bírósági úton akkor lehet visszamenőlegesen érvényesíteni, ha a jogosult a követelés érvényesítésével alapos ok miatt késlekedett. Három évnél régebbi időre tartási követelést nem lehet bírósági úton érvényesíteni.

 

 

2. Tévhit:  A tartásdíjtartozás után nem kell kamatot fizetni

 

Tény: A tartásdíj címén megítélt pénztartozás késedelmes teljesítése esetén az adóst kamatfizetési kötelezettség terheli.

 

Ptk. 6:48. § [Késedelmi kamat]

(1) Pénztartozás esetén a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal - idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamattal, ennek hiányában a pénzpiaci kamattal - megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni, akkor is, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt.

(2) Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig kamat jár, a kötelezett a késedelembe esés időpontjától e kamaton felül a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat - idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat - egyharmadával megegyező késedelmi kamatot, de összesen legalább az (1) bekezdésben meghatározott kamatot köteles fizetni.

(3) A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.

(4) A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.

 

 

3. Tévhit, hogy a tartásdíjat egy, a gyerek életkorától függő kiadásokat tartalmazó táblázat alapján állapítja meg a bíróság

 

Tény: A tartásdíj összegét gyerekenként egy fix, meghatározott összegben kell megállapítania a bíróságnak – a szülők megegyezésének hiányában -, de  a fizetésre kötelezett jövedelmét figyelembe véve.  A bíróság megvizsgálja többek között mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyait és felméri a gyerek(ek) indokolt szükségleteit is a tartásdíj összegének megállapításához.  Nincs ma  Magyarországon egy átlagos gyermektartási díj, amit megítél a bíróság.

 

Ptk. 4:214. § [A rászorultság vélelme]

A kiskorú gyermek tartásra való rászorultságát vélelmezni kell. Ez a vélelem a gyermek nagykorúságának betöltése után is - legfeljebb a huszadik életévének betöltéséig - érvényesül, ha a gyermek középfokú iskolai tanulmányokat folytat.

 

4. Tévhit:  Amennyi gyerektartást fizet a tartásdíjra kötelezett szülő, a gondozó szülőnek is ugyanennyit kell hozzátennie.

 

Tény: A jogszabály ezt úgy határozza meg, hogy a gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, míg a különélő szülő elsősorban pénzben teljesíti.

 

Ptk. 4:216. § [A gyermektartás módja]

(1) A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben teljesíti (a továbbiakban: gyermektartásdíj).

 

 

5. Tévhit, hogy csak a szülő kötelezhető tartásdíj fizetésére

 

Tény: A tartásdíjat elsősorban a szülők kötelesek megfizetni, ám ha nincs olyan szülő, aki kötelezhető lenne a tartásdíj fizetésére, akkor a nagyszülő az, aki a gyermek tartására kötelezhető lehet. A szülő és a nagyszülő között azonban különbség van a tartásdíj mértéke szempontjából. A szülő a saját eltartásának rovására is köteles tartásdíjat fizetni – kivéve, ha a gyereknek van munkája, vagy van vagyonból származó jövedelme, vagy más olyan rokona, aki tartásdíjat fizet. Mivel a nagyszülők távolabbi felmenők, náluk a tartási kötelezettség korlátozott.

 

Ptk. 4:196. § [A tartásra kötelezettek köre és a tartási kötelezettség sorrendje]

(1) A tartási kötelezettség - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az egyenesági rokonokat terheli egymással szemben.

(2)78 Tartási kötelezettsége áll fenn elsősorban a szülőnek a gyermekével és a nagykorú gyermeknek a rászoruló szülőjével szemben.

(3) Ha a tartásra jogosult gyermeknek tartásra kötelezhető szülője nincs, eltartása távolabbi felmenőire hárul.

(4) Ha a tartásra jogosultnak nincs gyermeke, távolabbi leszármazói kötelesek őt eltartani.

(5) A tartásra jogosulthoz a leszármazás rendjében közelebb álló rokon tartási kötelezettsége a távolabbi rokonét megelőzi.

(6) A tartásra szoruló személy nem érvényesíthet tartási igényt rokonával szemben arra hivatkozva, hogy tartási jogosultságát érdemtelensége miatt a tartás sorrendjében közelebb álló rokonával szemben nem érvényesíthetné.

 

 

6. Tévhit, hogy a tartásdíjfizetést csak pénzben lehet teljesíteni

 

Tény: A szülő egy vagyontárgy, ingatlan átruházásával vagy egy egyszeri pénzösszeg juttatásával is kifizetheti a tartásdíjat egy kiskorú gyermek esetében. Nagykorú gyermeknél azonban ez a szabály nem mérvadó. A bíróság azonban ilyen jellegű ítéletet nem hoz, ebben a szülők állapodhatnak meg. Ha peren kívül egyeznek meg, akkor a gyámhatóság jóváhagyása kell, ha pedig perben, akkor a bíróság hagyja jóvá.

 

Ptk. 4:217. § [A szülők megegyezése a gyermektartásról]

(1) A gyermektartásdíj mértéke és megfizetésének módja tekintetében elsősorban a szülők megállapodása irányadó.

(2) A szülők megállapodhatnak abban is, hogy a gyermekétől különélő szülő a tartási kötelezettségének megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget. A megállapodás akkor érvényes, ha abban meghatározzák azt az időszakot, amelynek tartamára a juttatás a tartást fedezi, és azt a gyámhatóság vagy perbeli egyezség esetén a bíróság jóváhagyja.

(3) A (2) bekezdés szerinti megállapodás ellenére a bíróság akkor ítélhet meg tartásdíjat, ha az a körülmények előre nem látható, lényeges változása miatt a gyermek érdekében vagy valamelyik fél súlyos érdeksérelmének elhárítása miatt indokolt.

 

 

7.  Tévhit, hogy ha a tartásra kötelezettnek nincs vagyona, nem lehet a tartásdíjat végrehajtani!

 

Tény: Ilyen esetben feljelentést lehet tenni, illetve a tartásdíj állam általi megelőlegezését is lehet kérni. 

 

Btk.: Tartási kötelezettség elmulasztása

212. § (1) Aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt gyermektartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt tartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, és ezzel a jogosultat súlyos nélkülözésnek teszi ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Az (1) bekezdés alapján az elkövető nem büntethető, a (2) bekezdés esetén büntetése korlátlanul enyhíthető, ha kötelezettségének az elsőfokú ítélet meghozataláig eleget tesz.

 

 

8.  Tévhit, hogy nem állapítanak meg  tartásdíjfizetést annak, aki a bíróságon azt mondja, hogy nem dolgozik, nem tud fizetni.

 

Tény: Aki nem dolgozik, az is kötelezhető tartásdíj fizetésre (jogerős ítéletek, állásfoglalások vannak erről). Nem mentség tehát, hogy nulla jövedelmet jelent be maga után a bíróságon, hiszen a törvény azt mondja, hogy a szülő saját rovására is köteles eltartani a gyermekét és amúgy is meg kell tennie minden tőle elvárhatót, hogy dolgozhasson. Aki pedig nem az igazat mondja (a bíróság nem NAV, tehát nem érdemes hazudni), ott a bíróság becsléssel állapítja meg a jövedelmet. (Most jött ki a Kúriának a joggyakorlat elemzése és eszerint teljesen helyén van tartásdíj perekben, hogy ha úgy tűnik, nem mond igazat a kötelezett, bizony behívnak tanúkat, megkérdezik, hogy milyen lakása van, hová utazgat, stb. - ez alapján becsüli meg a jövedelmét a bíróság és erre a jövedelemre szab ki tartásdíjat). 

 

Kigyűjtött bírósági határozatok:

 

Alperest azonban a tartásdíj fizetési kötelezettség akkor is terheli, ha – saját bevallása szerint – semmilyen jövedelemmel nem rendelkezik. Alperestől – életkorára és egészségi állapotára tekintettel elvárható, hogy valamilyen minimális szintű jövedelemmel rendelkezzen és ebből a jövedelemből, akár a saját rovására is, gyermeke tartásához hozzájáruljon.

Mivel az alperes által tanúsított magatartás sajnálatos módon nem egyedi, a bírói gyakorlat már kimunkálta az ezzel kapcsolatos elveket. Az 1997/30. számú BH. például kimondja, hogy „A kötelezettől elvárható olyan jövedelemszerző tevékenység folytatása, amelyből a minimális mértékű gyermektartásdíjat fizetni tudja.” Ebből következik, hogy még ha igaz is lenne, amit az alperes állít – ti. hogy ismerősei tartják el -, akkor is kötelezheti őt a bíróság tartásdíj megfizetésére.

 

„A per adatai szerint ugyan az alperes 34.700.-Ft rendszeres szociális járadékban részesül az 50-os munkaképesség csökkenése miatt; de a bíróság életszerűtlennek tartotta, hogy ezen jövedelméből a saját maga megélhetését biztosítani tudja, illetőleg azt, hogy az egyébként szintén rokkantnyugdíjas rokonai segítésével tud megélni.

 

A bizonyítási eljárás során nem volt peradat arra, hogy ezen túlmenően jövedelemmel rendelkezne, de a bíróság úgy ítélte meg, hogy a felperes által igényelt gyermekenkénti 8.000.-Ft - a gyermekek megélhetéséhez, kiadásaihoz való hozzájárulásként egyébként is csekély mértékű összeg - megfizetésére érdekében - a fent idézett jogszabályban előírt tartási kötelezettségére tekintettel - az életvitelét úgy alakítsa, hogy teljesítő képes legyen. (Alkalmi munkavállalással, úgy ahogy azt a felperes is az 50-os munkaképessége mellett végez.)”

Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság XX. P.22365/2008/16 számú határozata

 

„…a másodfokú bíróság nyomatékosan értékelte azt a pénzben alig kifejezhető többletet, illetve terhet, amit az alperes nyújt/visel a perbeli gyermekek, különösen a fogyatékos gyermek felügyelete, fizikai ellátása terén, szembe állítva azzal, hogy a felperes ezekből a terhekből semmit nem vállal, nem tart kapcsolatot a gyermekekkel (saját előadása az elsőfokú tárgyaláson). A korábbi ítéleti kötelezés szerint a perbeli gyermekeket a felperestől megillető Előző találattartásdíj legalacsonyabb összege havonta összesen 54.000 Ft. Ennek csökkentését a másodfokú bíróság nem látta indokoltnak arra is tekintettel, hogy a gyermekek közül kettőt a társadalom is emelt összeggel támogat. A kiemelt támogatás azonban nemcsak az államtól, de a gyermekeket nem gondozó, külön élő szülőtől is elvárható.”

Fővárosi Törvényszék 50.Pf.640.569/2008/4 számú határozata

 

„…az alperes - nyilatkozata szerint - jövedelemmel nem rendelkezik, házastársa tartja el. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a perben rendelkezésre álló „szórványos adatok" is alkalmasak annak megállapítására, hogy a havi, gyermekenkénti 40.000 forint gyermektartásdíj megfizetéséhez szükséges jövedelemmel az alperes rendelkezik. (…) A gyermekek tartásáról azonban nem egyedül a felperes köteles gondoskodni, hanem az alperes is, akinek a jövedelmi viszonyai ugyan a perben nem voltak feltárhatóak, vagyoni helyzete, életvitele azonban igen.”

Kúria Pfv.II.21.864/2009/5 számú határozata

 

„Az a körülmény pedig, hogy az alperes a korábban tulajdonát képező lakást időközben édesanyjára átruházta, nem szolgálhat előnyére az őt terhelő tartásdíj szempontjából, mert az alperesnek mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy olyan jövedelemre tegyen szert, amelyből a kiskorú gyermek megfelelő tartását biztosítani képes. Az ajándékozással pedig az alperes saját magát fosztotta meg attól a lehetőségtől, hogy az ingatlana hasznosításával további jövedelemre tehessen szert.

 

Emellett a felek közös gyermeke még kiskorú, így alperes megalapozottan nem hivatkozhat arra, hogy egyéb (banki és adóhivatali) tartozások terhelik, mert a kiskorú gyermek tartása minden más tartozást megelőz.”

Zalaegerszegi Törvényszék 2.Pf.21.767/2011/3 számú határozata

 

„Kétségtelen, hogy a perben a felperes jövedelméről, családjának anyagi viszonyairól nem nyilatkozott, ezt azonban a gyermektartásdíj megállapítása, felemelése során a kiskorú terhére értékelni nem lehet. A gyermek tartásához - arányosan - mindkét szülő köteles hozzájárulni, a gondozó szülő elsődlegesen természetben, míg a különélő szülő pénzben. Miután a perben a felperes nem bizonyította, hogy M. eltartásához kisebb mértékben képes hozzájárulni mint az alperes, a két szülő teljesítőképességét hasonló mértékűnek kellett tekinteni.

 

A több évtizedes bírói gyakorlat értelmében a szükséges tartás nem jelent szűkös tartást, nem korlátozható a létminimumra (BH 1981/6/230.), annak a jogosult tényleges szükségletét, megfelelő életvitelét kell biztosítania.”

Kúria Pfv.II.21.351/2009/14 számú határozata

 

 

9. Tévhit, hogy ha a tartásra kötelezett kimagasló jövedelemmel rendelkezik, akkor a szükségesnél nagyobb tartásdíj követelhető tőle

 

Tény: A gyermektartásdíj nem lehet a felhalmozás eszköze. A kötelezett nem arra teljesíti a gyermektartásdíjat, hogy azt egy bankszámlán gyűjtsék,  hanem a gyermek ellátásának havonta felmerülő kiadásaihoz teljesít pénzbeli hozzájárulást. Tehát, ha a gyermek igazolt kiadása 60.000,-Ft összeg/hó, akkor arra a bíróság sem fog megítélni 250.000,-Ft/hó összegű tartásdíjat még abban az esetben sem, ha a kötelezett jövedelme ezt lehetővé tenné.

 

+ 1 fontos tudnivaló:  a gyermektartásdíj körében előterjesztett kereseti kérelem illeték-fizetési kötelezettséggel is jár, amely kiszabásának alapja az egy évre követelt tartásdíj összegének 6%-a.

 

 

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload