A válás utáni váltott gyermekelhelyezésről: így intézd a hivatalos ügyeket

March 8, 2018

A nemzetközi gyakorlatban már régóta szerepel ez a fogalom, de Magyarországon még nem bevett szokás, hogy a szülők házasságának felbontását követően a közös gyermek, vagy gyermekek mindkét szülővel egyforma mennyiségű időt tölthetnek. Ez persze nem jelenti azt, hogy itthon ne fordulna elő hasonló, az Egyszülős Magazinban is beszámoltunk Erika történetéről, aki hetes váltásban neveli fiát és lányát volt férjével.

Ennek ellenére – vagy éppen ezért – kevesen tudják, milyen következményekkel jár a váltott elhelyezés a hivatali ügyintézésben és az adózásban. Ebben próbálunk most egy kicsit segíteni Livilla segítségével.

 

 Illusztráció: Alberto Casetta/Unsplash

 

A váltott elhelyezésre csak akkor van lehetőség, ha erről a szülők a válás során megegyeztek, és a bíróság a válókeresetben leírt egyezséget jóváhagyja, valamint jegyzőkönyvbe, majd ítéletbe foglalja. Ez papíron így néz ki:

 

„Peres felek megállapodnak abban, hogy a …. év …. hó … napján született … nevű gyermekük vonatkozásában a szülői felügyeleti jogot közösen gyakorolják akként, hogy a gyermek állandó tartózkodási helye minden páros héten a felperes állandó tartózkodási helye, páratlan héten az alperes állandó tartózkodási helye. Peres felek megállapodnak abban, hogy gyermek tartásával kapcsolatban felmerülő költségeket természetben megosztva, egymás között egyenlő arányban viselik.” (idézet a Pécsi Járásbíróság 3.P.22.158/2015/6. számú jegyzőkönyvéből)

 

Mit jelent ez a gyakorlatban?

 

A gyermek fizikailag is egy hétig az apukájánál, majd egy hétig az anyukájánál lakik. Ez alapban nem jár azzal, hogy az összes holmiját folyamatosan pakolni és cipelni kell. Mindkét helyen külön szobája, íróasztala, ágya van, külön ruhatára, játékai, és csak az iskolai könyveket, felszereléseket kell egy iskolatáskában magával vinnie.

Nincs gyerektartás. Egyáltalán. Semmi. Sem az apuka, sem az anyuka nem fizet a másiknak, viszont például az iskolában felmerülő költségeket (osztálypénz, ebédbefizetés, szakkörök költsége) 50-50 %-ban megosztják, akár úgy is, hogy egyik hónapban az apa, másik hónapban az anya fizeti be az esedékes díjakat.

 

Természetesen a gyermek ruházkodásával is ugyanez a helyzet, ha például apuka húszezer forintos cipőt akar venni, ám tegye, de anyukának ehhez semmi köze, ha nála is rendes ruhában jár a gyerek, és ehhez a hatezer forintos cipő is megfelel.

 

Számomra nagyon meglepő volt, de a bíróságon a bíró semmiféle információval nem rendelkezett arról, hogy ez az ítélet milyen módon érinti a családi pótlék, családi adókedvezmény igénybevételét, a gyermek személyes okmányaival kapcsolatos ügyintézést. Utólag, mások segítségével tudtam pontosítani, és elintézni az alábbiakat:

 

  1. A családi pótlék mindkét szülőnek jár, egyenlő arányban, tehát 50-50 %-ban megosztva. Ehhez a folyósító szervnél két külön igénylést kell leadni, az egyiket az édesapa, a másikat az édesanya készíti el, mindkettőben fel kell tüntetni, hogy bírósági ítéletre hivatkozva kérik a megosztást. A családi pótlék összege az egyedülálló szülő részére folyósítandó összeg, két részre osztva. A jelenlegi szabályozás szerint egy gyermek után egy egyedülálló szülő 13.700 Ft-ot kap, így ennek a fele illeti az apát, a másik fele az anyát. Minden hónapban a bankszámlára jóváírva, vagy készpénzben lakcímre utalva.

  2. A családi pótlék igényléshez az szükséges, hogy a gyermek lakcíme megegyezzen az igénylő lakcímével. Ezért célszerű a gyermek(ek) lakcímkártyáján mindkét szülő címét feltüntetni. A lakcímkártya cseréje ingyenes, a lakcímbejelentő lapot az ingatlan tulajdonosának kell aláírnia, viszont – mivel a gyermek lakóhelyének megválasztásáról a szülőknek közösen kell dönteni még válás esetén is – mindkét szülőnek ellenjegyeznie kell a formanyomtatványt. Annak nincs jelentősége, hogy melyik szülő lakcíme lesz állandó lakóhely, és melyik tartózkodási hely.

  3. Családi adókedvezményt is meg lehet osztani. Ez egy adóalap-csökkentő tétel, tehát tulajdonképpen nem az összegét, hanem az adóalapot csökkentő százalékát határozták meg. A jelenleg érvényes jogszabályok szerint egy gyermek után havi 10.000 Ft (15 %) kedvezmény vehető igénybe 66.700 Ft adóalapból. Az év eleji nyilatkozatban ezt úgy kell megjelölni, hogy az adóalap egyik feléből (most 33.335 Ft) az egyik szülő, a másik feléből a másik szülői igényli vissza a kedvezményt, tehát a teljes kedvezmény felét (ami most havi 5.000 Ft). Több gyermek esetén annak megfelelően változik az összeg.

  4. A gyermek személyi igazolványának kiállítását, meghosszabbítását elintézheti az egyik szülő önállóan is, ehhez viszont a másik szülőtől egy nyilatkozat szükséges. Célszerű először ellátogatni a kormányablakhoz csak egy ilyen nyilatkozat beszerzése miatt, majd a kitöltése után visszamenni a gyermekkel együtt, hogy akkor el tudják készíteni az okmányt.

 

Személyes tapasztalat, hogy még a hivatalokban sincsenek tisztában ezekkel a dolgokkal, és a céges könyvelők sem maradéktalanul ismerik a lehetőségeket, szabályozásokat, ha viszont az adózó (szülő) nem megfelelően jár el, akkor jogosulatlan adóvisszaigénylés illetve igénybevétel miatt a NAV megbüntetheti. Azt nem tudom pontosan, hogy hol és mikor, de valamelyik hivatalban biztosan összeérnek a különböző helyen előállított dokumentumok. Tehát a válásról hozott bírósági ítélet eljut az anyakönyvi hivatalba, ahonnan a gyermek miatt tájékoztatják az illetékes hatóságokat, és így tovább. Megéri utánanézni, utánajárni, mert előbb-utóbb kiderül, ha például nem egyezik a lakcím, a családi pótlék folyósítását szó nélkül felfüggesztik, és határozatban tájékoztatják ugyan az igénylőt, amelyet követően minden módosítást végre kell hajtani, új igénylést leadni, így akár több hónap is kimaradhat a folyósításból.

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload